Jeles nap január 31. , mert ekkor ünneplik névnapjukat a Marcellák. Jeles azért is, mert számos honfitársam ekkor ünnepli születésnapját. Ha a születések száma egyenletesen oszlik meg, akkor hozzávetőlegesen 27 ezer magyar ember várja megilletődve minden évben e napot.
Január 31. kitüntetett jelentőségét elsősorban annak köszönheti, hogy  velem együtt még néhány ezer parlamenti és önkormányzati képviselő ekkor kell, hogy leadja  „fényképét a vagyonáról”.

Igen, fénykép ez, méghozzá olyan igazolványkép, amelyet az ember saját magáról készít. Ebből adódik, hogy néhányan becsukják a szemüket a vaku fényétől, mások kényszeredetten mosolyognak. Közös bennük, hogy igazolványképek,és hogy tabló készül belőlük, mert hogy nyilvánosságra kerülnek. A tablókészítő mesterek is nagyon várják ezt a napot, hogy minél előbb megszerkesszék és versenybe nevezhessék műveiket.

Nos, én szakítva a hagyományokkal – nem először – családi fotót készítettem. Természetesen mindenki, aki fontos és értékes számomra rákerült a képre. Mondhatom óriási sikerem lett. Kapkodtak a tablókészítők a fotóimért. Szinte minden mester foglalkozott a képemmel. Jólesett, hogy igen megtisztelő és előkelő társaságba emeltek. Meglepő volt, hogy most olyan művészek is felfigyeltek rám, akik a hétköznapokban ettől sikeresebb teljesítményeimet nemes egyszerűséggel agyonhallgatják. A sikernek köszönhetően számos ajánlatot és javaslatot kaptam: legyek társszerkesztőjük a viccrovatnál, keressem a kapcsolatot orvosaimmal, hogy csak a szerényebbeket említsem. Egyiket sem vállaltam.  Ezektől jobb ajánlatokat is utasítottam már vissza.

De szívesen vállalok másodállásban segédmunkát olyan építési vállalkozó mellett, aki nem csupán téglákat rak egymásra, hanem családi házat épít, családoknak épít otthont.

Elárulom, hogy a vagyonnyilatkozatot – mely nem hatóságnak készül és nem bevallás  ahogy néhány „tudós” emlegette –, hanem nyilatkozat – mindig komolyan veszem, azt pontosan és korrekten töltöm ki. Viszont a kérdőíven szerepel néhány kérdés, amelyekre úgy véltem nem baj, ha olyan választ adok, amelyek a kíváncsiskodókon keresztül  megmutatják a társadalomnak mennyire torz a gondolkodásunk, hogy torzul el a lélek. Mennyire egyetlen módon tudjuk csak szemlélni a világot. Éppen ezért egy csipetnyi humorral – ha valakinek nincs humora vagy erőszakosan magába szorítja arról nem én tehetek – a megszokottnál többet írtam a vagyonnyilatkozatba, mégpedig azért, hogy vegyük már észre: az ékszer, a festmény, a bunda a nyaraló az autó az érték, hanem a környezetünkben élő emberek legalább akkora értéket képviselnek, mint a kincsnek tartott tárgyak.

Az emberi kapcsolatok, a család a szellemi vagyon az igazi érték. Ráadásul olyan vagyon, amely képes önmagát újratermelni, forrása elapadhatatlan, kimeríthetetlen.  Egyébként ha arra gondolok, mit kellene fizetni ekkora nyilvánosságért a médiában, akkor én most egy vagyont spóroltam. Lehet, hogy jövőre ezt is be kell írnom gazdagodásként?

Barátsággal: Gyenesei István

Címke: család, kapcsolatok, kincsek, média, újság, vagyonnyilatkozat   Komment:

A bejegyzés 2009. 02. 19., 08:40-kor készült, és a Gyenesei István -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.