Somogy Blogja
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

2009. március

„Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul…” (N. J.)

2009. 03. 15.

Dom. tertia Quadragesimae (Oculi / húsvét előtt a 4. vasárnap) - olvasandó: Efézusi levél 5,1-9; Lukács evangéliuma 11,14-28
Amint az tisztelt blog-kollégám írásában nem is oly rég már említésre került, sőt, egyik hozzászólója példálózott is vele: többek között Baal Zebubról is olvashattunk mai evangéliumi perikópánkban. „Zebul”, ez a hangutánzó szó annyit tesz: légy. Szinte már halljuk [...]

„Uram, hogy lássak…” (J. V.)

2009. 02. 22.

Dom. Quinquagesimae (Esto mihi / ötvened vasárnap) - olvasandó: 1. Korinthusi levél 13,1-13; Lukács evangéliuma 18,31-43
E napon a 31. (30.) vagy a 71. (70.) zsoltárból a következőket szokás felolvasni: „esto mihi in Deum protectorem”; vagy: „esto mihi in lapidem fortissimum”; vagy: „esto mihi robustum habitaculum…” (attól függően, hogy a Vulgatában olvasható Septuaginta-parafrázist, avagy a héberből [...]

„Egek, harmatozzatok…!” (É.P.)

2008. 12. 7.

Dom. II. Adv. (advent második vasárnapja) - olvasandó: Lukács evangéliuma 21,25-36; Római levél 15,4-13

„Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből!” - olvassuk Ézsaiás („Izzás”) prófétánál. E mostani időszakban pedig mind gyakrabban felhangzik e prófécia ihlette himnusz Prudentiustól: „Rorate, coeli desuper, et nubes pluant justum”.
Advent - ha igyekszünk komolyan is venni - a várakozás feszültségében [...]

„…emlékezzél meg rólam…” (J.L.)

2008. 11. 23.

P.T. XXVII. (az egyházi év utolsó vasárnapja: örökélet/örökkévalóság vasárnap) - olvasandó: Máté evangéliuma 24,37-51 (25,1-13); 2Péter levél 3,3-7(8-14)
„Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának/országának nem lesz vége.” (Lk 1,32-33)

„Dies irae, dies illa…” (C.T.)

2008. 11. 16.

Post Trinitatis XXVI. az egyházi év utolsó előtti vasárnapja (végítélet vasárnap) – olvasandó: Máté evangéliuma 25,31-46; 2Thesszalonikai levél 1,2-10
A múlt héten Ságváron, a gámpusztai kereszt ünnepén prédikáltam. Az időjárás elől a kultúrházba szorultak be az emlékezők, mivel a pusztára vezető út felázott, s a feszület megközelíthetetlen maradt…
Valamikor a veszprémi székeskáptalan uradalmának részét képezte a ságvári [...]

„Festettem egy képet…” (Cs.V.M.)

2008. 10. 12.

Post Trinitatis XXI. - olvasandó: János evangéliuma 4,46-54; Efezusi levél 6,10-18
Egy hete már említettem, a pápai refisek vendégeskedtek eklézsiánkban; amolyan „pápalátogatás” volt ez - protestáns módra. Jó volt látni, hogy a Dél-balatoni Református Gyülekezetek Regionális Együttműködésének taggyülekezetei ismét megmozdultak. Hiába: együtt lenni jó!

Száll a kakukk fészkére… (K.K.)

2008. 10. 5.

Tekereg a (madár)tollas kígyó, „a farkába harap”… Végtére is végére is értünk az első „blogos hétnek”; a tisztelt Olvasó engedelmével amolyan számvetés-félét vizionálok.
A fúrómester úr témafelvetésére különösen is időszerű visszacsatolnom annyiban, hogy legalább ma, október első vasárnapján méltán gondolhatunk „a régi idők” tanítóira, hiszen október 5-e a pedagógus jogok világnapja. (Zárójelben jegyzem meg: nagy kár, [...]

navigáció

zedgar   2009-02-23 17:10:08
Böjti időkre tekintve újra... Minap tudomásomra jutott legújabb hírek kapcsán írok. Lassan mindenhová elér a kín. Arról beszélek, hogy mennyi nyomorúság lappang körülöttünk, és nem talál utat Istenhez rajtunk keresztül. Amikor találkozunk és a megszokott frázisokon kívül nem érdekel más, és mások sem traktálnak minket, hajlamosak vagyunk elkönyvelni a tényt, hogy akkor minden rendben van. Fel sem merül bennünk, hogy az életek mögé kérdezzünk, vagy hogy magunk is felszínre hozzuk nyomorúságunkat. Azért van ez, mert rászoktattak erre, vagy azért, mert menekülünk? Vagy azért, mert félünk, hogy visszaélnek gyengeségeinkkel... Lassan igaz az, hogy a böjt üres frázissá silányul, csak a wellness fogyókúra meg a trendi méregtelenítés témakörében kap jelentősséget. Nem a nagy szavak embere akarok lenni. Csak az a helyzet, hogy előbukkannak mostanában a nagy nyomorúságok. Egyre többek fakadnak ki. Az életek lassan telnek meg és van egy pont, amikor már nem lehet a bajt takargatni. Keresztyén hitünk értéke abban áll, hogy megnyitva életünk a kegyelem felé engedjük Istent munkálkodni bennünk, rajtunk keresztül. Ez pontosan a befelé fordulás, az elfojtás ellenkezője. Amiről az evangélium ír, az a bizonyos "belső szoba", nem más mint az ajtó megnyitása Isten felé. A csak vallásos környezet nem jut el az ajtók megnyitásáig. Megelégszik a szolgáltatás befogadásával. Itt az idő, hogy szembenézzünk hitünk vállalt felelősségével! Nem vonhatjuk ki magunkat, hiszen ezzel mi leszünk a pap és a lévita, akik elmentek a szenvedő mellett. ÉBRESZTŐ! Nem önmagunkban leszünk erőssé, Isten kegyelme által veszün erőt erőre! Nézzünk körül: Kinek lehetünk segítségére, nézzünk körül, kitől kérhetünk segítséget? Böjt és ima. A figyelem és a közellét tükrei. Üdvözlettel: Zattmann Edgár Budapest


Benke   2009-02-23 19:59:37
Tisztelt Edgár! Olyan sejtelmesen fogalmaz a klerikusokat, avagy magát a klérust ostorozó kommentjeiben! Miért nem konkretizál?! Tud valami "tűzközelit"?! Tegye közkinccsé! Üdvözlettel: Pierre


Luton a dio   2009-02-23 20:32:29
Zedgar, ha amolyan „protestánsböjtre” vágyik, itt egy jó recept Tukuljáról! http://sites.google.com/site/reformatuslap/recept-gyuejtemenyuenk Üdvözli Önt szíriuszi Luto!


zedgar   2009-02-25 10:59:05
Oh, köszönöm szépen! megragadom az alkalmat, és megkezdem a trécset. Kedves Benke és Pierre, tulajdonképpen azért nem konkretizálok, mert a mai "médija"világunkban trendi nagatív hírdömpingbe nem kívánok beszállni. Akit érdekel a téma, az utánajár és előbb-utóbb talál magának embert, akitől tájékoztatást kap. Magam csak arra válalkozom, hogy megjelöljem az általam neuralgikusnak vélt tüneteket. Ideje aktivizálni magunkat, utánajárni, kérdezni, figyelni, jelen lenni. Kedves Luto, köszönöm a kedvességét, a magam részéről kivárom a böjti idő végét, és húsosan eszem a káposztát. Üdvözlettel: Zattmann Edgár Budapest


zedgar   2008-11-25 11:37:01
Életünk naiv várakozásai... "Ki mint vet, úgy arat" - mondja a közi mondás. Ébresztő, "sólyom"szárnyakon szálló gondolatai a következőket hozták elibém. Egyház-közi sajtónk és médeánk, a reformatus.hu és a Reformátusok lapja érdekes polémiában áll némely témában, jelesül az egyik a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) tekintetében. A múlt évben kaptam fel fejem egy Dr. Bölcskei Gusztáv által jegyzett nyilatkozaton, mely dörgedelmesen szól eme egyháztestről. Hmm - mondom magamban, ez igen... Aztán most októberben olvasom, hogy májusban elismerte a HMRKE-t, mely állásfoglalása tárgyában újfent nyilatkozik, miszerint amaz hamisítvány. Én eztet már nem értem. Érdekesség még egyébiránt (csérez), hogy a szóban forgó elismerő iratot nem lelém forrásként sehol az MRE felületein, ámde a HMRKE mégis megkapta, hivatalos pötséttel, aláírással. Életünk naív várakozásai... - van-e vagy nem van-e? Valyon Isten országának milyen jele ez világunkban? Még szerencse, hogy van Pártfogónk az Atyánál!


varkocs   2008-11-27 16:36:41
Kedves János Barátunk! Nemes virtussal ragadtad meg ezekben a nehéz időkben a "virtuális tollat"! S míly módot is adsz hozzá! "Le style, c'est l'homme!" - Buffon úr szavai jól hangzanak még ma is. Bár nekünk, Hozzád közelieknek ez nem is oly meglepő, de mégis: a szokatlanság ereje e hely, hiszen mi távolabbról tekintünk Somogyország Sonline oldalára, s megkomponált, finomra hangolt , telibe talált ágas-bogas blogocskáidra, s bennük így Rád is. Adod a szó erejét, adod a hit szavát magyarul, magyarán szólva és magyarázva, játékosan, fanyar humorral, de igazul és nem gazul. Használd e csodás ősi nyelvet ilyetén formán továbbra is! Köszönjük az adventre hangoló lélekébresztőt! Isten áldásával. varkocs


fotoman   2008-10-13 18:07:43
Kraftwerk:)


zedgar   2008-10-06 13:18:31
Nagy megkönnyebbülés, hogy a mai magyar (betyár)média-világban feltűnik egy kis fény. Bloggerkedjünk, ha már tehetjük, főzzük úgy a médiakásánkat, hogy enni is kívánjunk belűle. Egyházi analfabetizmusunk úgyis az egekbe szökik itthon, a felhőket éppen ezért ideje oszlatni már - nem csak a jónépet az Andrássy úton...


fotoman   2008-10-06 18:53:47
Kedves János Barátom! Nagyon örülök a kezdeményezésnek , hogy tollat adtak a kezedbe.Mivel a párom és jómagam is hosszú hónapokig hallgattuk az őszinte prédikációid , és általad lettem református /kevés nagyapai hovatartozással/,sőt a jeles napunkon is te fogtad a kezünket csak annyit irhatok rólad ,hogy egy igaz szívü ember vagy. MInt barátok is sokat beszélgettünk az élet nagy dolgairól.Dícsérhetnélek még szerintem sorokon keresztül de talán ennyi elég lesz.Siófok végre elérte azt a rendkivüli dolgot,hogy a kis ember nagy barátját is felkérte a szavak irgalmas erejére. Tényleg örülök barátom ,hogy leirod a gondolataid ami tudom nem könnyü szakma. A véleményem nem is a témához kapcsolodik hanem a megfogalmazásához.Tanult ember lévén visszafogott humoroddal kicsit néha tömény a mondanivalód.De nem érték nélküli.Én sem tudnék jobban.Sőőőőőőőtttttttt...... Úgyhogy drága barátom nem menekülsz a netes társalgás elöl........csak így tovább....:) Üdvözlettel: Fotoman


Somogy Blogja » Blog Archive » „Hetet egy csapásra… ” (M.N.)   2009-05-08 16:39:33
[...] „Hetet egy csapásra” – végezetre, mint „egy, a hét közül” köszönöm a Sonline adta fórum-lehetőséget; innen is köszöntöm a szerkesztői stábot, [...]

2009. március