Benke   2008-10-15 09:32:29
Egy fiatalember sétál a városban. Az egyik téren leül egy padra. Mellette idősebb úriember újságot olvas. Kis idő múlva beszélgetni kezdenek. A téma (hogy, hogynem) az ország helyzete, és végül rákerül a sor Gyurcsány Ferencre is. Az idősebb a fiatalemberhez fordulva megkérdezi: - Tudja, Gyurcsány Ferenc olyan, mint egy teknősbéka egy oszlop tetején. A fiatalember elgondolkodik, majd megszólal: - Nem értem ezt a dolgot a teknősbékáról az oszlop tetején... Mit akar ez jelenteni, mit akar ezzel mondani Uram? Az idősebb (szépkorú!!!) válaszol: - Ha a mezőn sétál, és egyszerre csak meglát egy teknősbékát egyensúlyozni egy villanyoszlop tetején, mi jutna elsőként az eszébe? Majd észreveszi az értetlenséget a fiatalember arcán, és hozzáteszi: - Előszöris: nem érti, hogyan került oda. - Másodszor: nem akarja elhinni, hogy ott van egyáltalán. - Harmadszorra: azt is jól tudja, hogy egyedül, magától nem kerülhetett oda. - Negyedszer: egészen biztos abban is, hogy nem kellene ott lennie. - Ötödször: tudatában van annak, hogy semmi hasznosat nem fog tudni tenni ott fent, semmi jó nem származhat abból, hogy ott van. Így tehát, az egyetlen ésszerű dolog: segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy onnan lekerüljön... A teknősbékát, a saját érdekünkben is, le kell venni az oszlop tetejéről! Ellenkezőleg, könnyen előfordulhat az, hogy a teknősbéka mindörökre ott fenn marad... :-) csá, csumi, csocsesz: Fridi

Nyarilac   2008-10-16 07:47:46
Szia Benke! Mint első hozzászólómat barátsággal üdvözöllek itt a blogon. A vicc jó és, ha belegondolunk sajnos igaz is. Az apósom a Medgyessytől kapott 19000Ft-ból egy létrát vett, majd kölcsönkérem tőle, de én szédülök a magasban úgyhogy békácskáért felmászni neked kell. Üdvözlettel Nyári László

ertelem   2008-10-23 11:59:14
Nyári László költő úr aztán nem kímél senkit! Különösebb válogatás nélkül egy lapon említi Gyurcsányt, Lamperthet, Vekkert, Pruknert, a megasztár műsort, Csocseszt, Győzikét, a népesség 3 hónapos emlékezetű tagjait stb. De ha még csak említené, de ki is osztja őket, kioktat mindenkit, ahogy egy klasszikus (a szó első osztályú értelmében vett) költőhöz illik! Minden elismerésem az övé! Nézzük csak, milyen "nagy munkát vállal az magára", aki a nyilvánosság elé kiállva, megszólal, ír? Többek között azt, hogy "Pontosan, szépen", szabatosan, helyesen fogalmazzon, mintegy ezzel is megtisztelve az olvasókat! De - mint nagy költő - ezzel Nyári László is bizonyára tisztában van. Vagy mégsem? Mert akkor hogy követhet el - a költők egyetlen kifejezési eszköze - a nyelv ellen olyan hibákat, amelyeket másokon is számon kell kérni. November 1-jén nem Mindenszent, hanem Mindenszentek napja van. A különböző modalitású mondatok végére a megfelelő írásjelet kell kitenni: a felszólító mondat végére pl. felkiáltójelet. Az összetett mondatokban a tagmondatok határára legalább vesszőt (lehet gondolatjelet is) kell tenni. Ugyenez vonatkozik a közbeékelt tagmondatokra is, amelyeket ugyancsak egy-egy vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. A "nemcsak..., hanem...is" hármas kötőszó anyanyelvünkben, s a "nemcsak"-ot egybe kell írni ilyenkor, a "hanem" helyett a "de" használata pedig nyelvhelyességi hiba. A tárgyragot (t) ugyancsak illik kirakni a grammatikai tárgy végére (bár nem mindig, pl. olvasom a könyvem). $E hibákat azért mégsem kellene a "művészi szabadság" elve alapján elkövetni; hiszen igaza van, amikor azt írja, hogy a költőtől elvárható (volna), hogy "szókincse bővebb kellene, hogy legyen, mint általában". (elég nehézkes mondat) Az előbbi - tőle származó idézet - a helyesírásra is vonatkozik? Egyébként miből gondolja ön, hogy akar-e valaki dr. Papp Lajos lenni? Először tisztázni kellene, hogy a szívsebészről vagy a politikusról van szó! Ennyi "színvonaltalanság" után igazán felüdülést jelent, hogy blogjai végén József Attilát, Radnóti Miklóst idézi! Tanulhatunk tőlük emberi és művészi tartást egyaránt. Sajnálom, hogy mindezt én, egyszerű, földön bandukoló emberként, voltam kénytelen elmondani önnek, az egekben szárnyaló költőnek! Kazinczy Ferenc, nagy klasszicista költőnk örök érvényű epigrammáját felidézve búcsúzom. Talán meg is lehet szívleln az ő gondolataiti! Mindenkinek! "Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted / Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot." (A nagy titok)

Nyarilac   2008-10-25 19:51:52
Kedves Ertelem! Mondhatnám elemi csapás ért, Ertelemi. Ha én most Gyurcsány lennék, azt mondanám, óriási kritika-cunami zúdult rám, de nem mondom. Miért is tenném? Először is megköszönöm a helyesírással kapcsolatos észrevételeit, a jövőben megszívlelem a tanácsait. Jó szándékomat jelezendő szólok, hogy „ugyenez” például nem magyar szó, minként a „szívleln” és a „gondolataiti” sem az. Szóval nem csak blogot írni, de kommentálni se könnyű. Most, hogy így egy platformra kerültünk, legalábbis helyesírásilag, elárulok egy titkot, ha nem is oly nagyot. Szóval, ha bírálni akarunk egy írást, akkor érdemes végigolvasni figyelmesen. November elsejét nem említettem, viszont azt írtam: „Október a népi naptár szerint mindenszent hava.” Az említett személyek a blog műfaj okán kerültek egy lapra, megemlíteném az alapos olvasást ismét, a szövegben Lampert neve nem szerepel. Dr. Papp Lajos nekem és meggyőződésem, hogy az emberek többségének a szívsebészt, városunk díszpolgárát az emberek gyógyítóját jelenti, ha rákeres a névre a neten 192000 találatot jelez a gugli az Ön kedvéért (Google) az első 150-ben csak a szívsebész Dr. Papp Lajos szerepel. Megköszönném, ha tájékoztatna a másik, vele összekeverhető Dr. Papp Lajos mit tett le nemzetünk asztalára. A további építő jellegű kontaktus reményében üdvözli: Nyári László Ui: Örülök, hogy csupán a stílust bírálta, de a mondanivaló lényegét nem. Ez megnyugtat, hogy alapjaiban jó úton járok.

brunoka   2008-10-25 21:48:16
:-)

ertelem   2008-10-26 00:07:39
Kedves Nyári Úr! Köszönöm a válaszát, amely nagyon jólesett, hiszen egy igen értelmes embertől kaptam. Meg is fogadom a tanácsait, és megpróbálok ezután egyszerű emberként egy egyszerű véleménynyilvánításban (nem jelentős blogban) helyesen írni. Talán sikerül. Szeretném felhívni azért - ha szabad - a figyelmét arra, hogy az Etimológiai szótár p o n t o s a n mit is ír októberről (idézem): "Régi nyelvi elnevezései: Mindszent hava (1506), borvetőhó (1539)..." stb. Teszem ezt csak a pontosság kedvéért. Dr. Papp Lajosról pedig nem kívánok vitatkozni, de azt ki merem jelenteni, hogy ő úgy került Kaposvár díszpolgárai közé, mint ahogy Pilátus került a Crédóba! Az összefüggést nem nehéz megérteni. A megértés alapja egy fosztóképzővel és határozóraggal ellátott szó. (Lamperth pedig th-val írja a nevét.) Kívánok önnek jó utat! További tisztelettel üdvözli egy egyszerű ember.

123   2008-10-10 15:32:39
Hajrá Fradi!!!

thinker   2008-10-12 00:59:49
Tisztelt László! Érdekes, amit a globalizációról ír, ugyanakkor meglepő, hogy saját csapatát egy 300 kilomérrel nyugatabbra lévő kis faluéval állítja párhuzamba. A globalizáció ugyanis elérte a Kaposvári Rákóczit is. Nézze csak végig csapata névsorát! Ha a focistái születési helyeit böngészi, alighanem többször lát külföldi helységnevet, mintsem Kaposvárét. Igazi globális csapat, szemben azzal a kis faluéval, amit Ön példaként állít. Abban ugyanis minden bizonnyal többen vannak a helyi játékosok, mint a vendégek. A lokálpatrióták pedig leginkább személyes ismerőseiket, azok fiait, unokáit, keresztfiait szeretik támogatni. Ez persze magasabb osztály révén nem járható út, hiszen aligha van egy NB I-es csapatra való, Kaposváron vagy a környékén született futbalista. Marad tehát a globalizált csapat. A szurkolók megszokhatták már ezt a futballban, el is fogadják ezt. Ha jön a klubhoz olyan játékos, aki tudásával és viselkedésével kivívja szimpátiájukat, hamar befogadják. A baj akkor van, mint ahogy az Ön csapatánál is, amikor olyan emberek érkeznek az ország és a világ másik részéből, akinek teljesítménye nem üti meg az elvárt szintet. Gondot okoznak az edzőnek, hiszen jószívvel nem tudja játszatni őket. Így aztán tele van velük a tartalékcsapat, ahol pont azoknak a helyi, környékbeli srácoknak kellene focizniuk, akik miatt a lokálpatrióták odaállnának a csapat mögé. Azok pedig azt látják, hogy aki idegenből érkezik, nálunk nagyobb megbecsülésnek örvend. Persze, ha már leigazolták, játszatni kell, ha máshol nem, hát az NB III-ban. Így aztán már nemcsak az NB I-es, hanem az NB III-as Rákóczi is egy igazi globális alakulat. Sokak, köztük magam is, jobban örülnénk, ha legalább az utóbbi a helyi tehetségek játszótere lenne, ahonnét nyitva állna előttük az út a feljebb lépésre. Higgye el, a szurkoló a helyi játékostól még a gyengébb teljesítményt is elfogadja. Büszke rájuk, mint ahogyan Önre is, hogy kaposváriként érte el a Rákóczi eddig legnagyobb sikereit. Szeretnék, ha ez még sokáig így lenne. Ugyanakkor szeretnének még több kaposvárit látni csapatukban. Velük együtt talán a támogatók is többen lesznek majd. További munkájához kívánok minden jót! T. T.

Somogy Blogja » Blog Archive » Mi lesz veled magyar sport? I.   2009-05-08 16:34:08
[...] Kedves Thinker, tisztelt hozzászóló; megtiszteltetés, hogy olvasta és hozzászólt írásomhoz, de lehet, hogy nem jól fogalmaztam, de előfordulhat, hogy Ön nem jól értelmezte a leírtak [...]